HomeSzolgáltatásokFogyasztó kezelésekEzotériaHasznos gyakorlat elménk lecsendesítésére

Hasznos gyakorlat elménk lecsendesítésére

Túlzott gondolkodás

Mindannyian szenvedünk néha a túlzott gondolkodástól; ez sokaknak nagy zavarodottságot, fájdalmat, határozatlanságot és gyötrődést okoz.

Nem lehetsz összezavarodva, ha nem teszel fel kérdéseket.

Minden zavar egy kérdéssel kezdődik.

Megtegyem? Ne tegyem? Legyen? Ne legyen?

A túlzott gondolkodás tönkreteszi az érzékelést, mert elhomályosítja az érzéseidet. Lehetetlenné teszi, hogy elképzelj, láss és álmodj; ha pedig nem vagy képes elképzelni egy álmot, akkor halott vagy.

Nem érheted el az Istent az elméden keresztül; ezer helyen kell megérintened az Istenerőt: a természetben, az emberek szemében, egy naplemente gyönyörűségében és így tovább. Nem birkózhatsz agyilag az Istennel, amíg egyet nem ért veled. Az Istenerő csupa szív; nem érdeklik a teóriák, a poros könyvek és a végtelen szellemi hasmenés.

Elmédet a következő gyakorlattal tudod lecsendesíteni

Próbáld ki 3 napon keresztül, ha még mindig panaszkodik és vitatkozik, akkor ne egyél további három napig. Egészen addig, amíg abba nem hagyja. Az elme nagyon csendes lesz, ha nem eszel. Személyes sértésnek veszi a dolgot, leül a sarokba, és feladja.

1. Elméd, amikor izgul és panaszkodik, mondd ezt: "Ezzel majd később foglalkozom, majd később beszélünk róla". És ezután lehetőleg ne említsd újra a problémát.

2. Amikor panaszkodik, mondd neki, hogy az élet rendben van, árad, és jobb dolgok is érkeznek majd.

3. Amikor idegbajos, vidd el egy öt kilométeres futásra, és hajítsd bele egy jéghideg hegyi tóba hajnali ötkor. Vagy még jobb: kösd le azzal, hogy másokon segít, olyan dolgokat elvégezve, amelyek hasznosak, önmagán kívül léteznek és túl vannak a gyötrődésen.

4. Amikor szüntelenül megkíván dolgokat, mondd neki: "Sajnálom, Kedves, sajnálom, de most nem kaphatod meg, úgyhogy nyugi, szivi, nyugi!".

5. Amikor az elme az őrületbe kerget, és más emberekkel kapcsolatban is bajba kever, vagy napokon át harcol, hagyd abba az evést.

A gondolkodás megöli az érzékelést, mert az érzékelés finom, és amikor sokat gondolkozol, megbolygatod az étertestedet. Egymást követő, sok hullámnyi szeméttel töltöd meg, a mező elkezd rezegni, mint a zselatin; izgatott, szürke és ragacsos lesz, mint a takony. Vedd elő a zsebkendődet, fújd ki az éteri orrodat, és hagyd abba a gondolkodást, mert előbb-utóbb ha túlzásba viszed, megöl. Elfogy az erőd, és az elméd halálra aggaszt.

Érezd az élet pezsgését, légy része az érzékiségének, légy benne, táncolj és játssz. Érzékeld, amit érzékelni lehet, legyél boldog és könnyelmű, ne légy öntelt és komoly.

Engedd, hogy az élet áramoljon, hogy végtelen éned megtaníthasson olyan dolgokra, amelyeket nem találsz meg a könyvekben. Engedd el magad, és csatlakozz a bulihoz, sodródj az árral minél kevesebb az ellenállás, annál jobb. Lehetőség szerint menj fel minél gyakrabban a hegyekbe, vagy a tenger mellé vagy a sivatagba. Ott van az élet; ott van a szív. Ott leled az érzékelést.

 

Forrás: S.Wilde, Hatodik érzék c. könyve

 

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.